A vállalkozások közel két évtizede támaszkodnak a felhőre az innováció érdekében. A nyilvános felhőt sokáig úgy emlegették, mint azt az átalakító erőt, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy a globális infrastruktúrára, skálázhatóságra és szoftveresen definiált megoldásokra építve új lehetőségeket tárjanak fel. Mivel azonban a technológia hihetetlen sebességgel fejlődik, és a felhasználói igények is változnak, elengedhetetlen, hogy rendszeresen felülvizsgálja a felhőstratégiáját, és felkészítse üzletét a jövő kihívásaira.
Ahogy időnként áttekintjük üzleti céljainkat, hogy megbizonyosodjunk a haladásról, ugyanúgy fontos a felhőstratégia rendszeres felülvizsgálata is. Ha épp fontolgatja a felhő újraértékelését, az alábbi szempontokat érdemes szem előtt tartania:
A teljesítmény optimalizálása
A felhő-infrastruktúra nem statikus; folyamatos finomhangolást igényel a stabil működés és a leállások elkerülése érdekében. Elsőként érdemes meghatározni, hogy hol és hogyan fusson az adott munkafolyamat. Általában a nagyobb erőforrás-igényű terhelések nehezebben boldogulnak a nyilvános felhőben, míg más alkalmazásoknak a kiváló hálózati teljesítmény a kulcs a hatékony működéshez.
Ezek persze csak általános irányelvek a munkafolyamatok lehető legjobb elosztására. Egy mélyebb elemzés segíthet feltárni más teljesítménybeli szűk keresztmetszeteket is, például a túlhasznált erőforrásokat vagy nem megfelelő konfigurációkat.
Hogyan befolyásolják a feltörekvő technológiák a felhőbeli munkaterhelést?
Az új technológiák – akárcsak a vállalkozások igényei – folyamatosan változnak. A felhőszolgáltatók is igyekeznek lépést tartani ezzel a tempóval. A serverless és edge computing, a mesterséges intelligencia (AI), valamint a gépi tanulás (ML) új lehetőségeket kínálnak a hatékonyság és a teljesítmény növelésére. Ugyanakkor ezek integrálása egyedi követelményeket is támaszthat, amelyek különböző módon terhelhetik a felhőben futó munkafolyamatokat.
A költségek megfékezése
A felhő továbbra is az IT-modernizáció egyik kulcsfontosságú eleme. Ugyanakkor a felhőszolgáltatások árai már nem csökkennek olyan ütemben, mint néhány éve, amikor a nagy szolgáltatók még az on-prem szolgáltatásokhoz képest jóval alacsonyabb árréssel dolgoztak. Számos jelentős szolgáltató – például az IBM Cloud, a Salesforce vagy a ServiceNow – be is jelentette már az áremelést
. A korábban említett új technológiák (AI, ML stb.) megjelenése tovább bonyolíthatja a felhőköltségek alakulását, hiszen az ezekhez kapcsolódó drágább üzemeltetési modellek költségeit gyakran a végfelhasználók és ügyfelek fizetik meg.
Mivel a felhőre fordított kiadások könnyen elszabadulhatnak, ha nem figyelünk rájuk, a költségoptimalizálás alapvető eleme a felhőmenedzsmentnek. A költségek rendszeres áttekintésével sokszor jelentős megtakarítási lehetőségeket találhatunk. Emellett bizonyos munkafolyamatoknál érdemes lehet újragondolni az infrastruktúra igényeket is.
Adatvédelem és megfelelőség
A költségek és a teljesítmény mellett az is lényeges, hogy egyes munkaterheléseket a vállalatok a szigorú adatvédelmi és megfelelőségi követelmények miatt inkább helyszíni környezetben tartanak. A végfelhasználók általában nem látnak bele a felhő szolgáltató által használt hardverek és infrastruktúra részleteibe, amely nyilvánvaló kihívásokat jelent azoknak a cégeknek, amelyek kötelesek szigorú adatbiztonsági és egyéb szabályozási előírásoknak megfelelni – például egyértelmű auditálási nyomvonalat vagy adatrezidencia-bizonyítékot kell nyújtaniuk.
Ez különösen igaz az olyan szabályozott ágazatokban, mint az egészségügy vagy a pénzügy, ahol az érzékeny ügyféladatok kezelését szigorú előírások szabályozzák. Ezért a GDPR, a PCI DSS vagy a SOC 2 szabályozásoknak való megfelelés kulcsfontosságú a bizalmas adatok védelme érdekében. Rendszeres felülvizsgálatokkal érdemes ellenőrizni, hogy a felhőben futó alkalmazások továbbra is megfelelnek-e ezeknek az előírásoknak.
Visszatérés a helyszíni üzemeltetéshez?
Amikor a lehetőségeket mérlegeljük, előfordulhat, hogy bizonyos munkafolyamatokat vagy erőforrásokat inkább visszahelyeznénk on-prem környezetbe. Ez valóban kínálhat előnyöket: nagyobb fokú kontrollt a teljes infrastruktúra felett, hozzáférést minden naplófájlhoz, valamint lehetőséget arra, hogy magunk hárítsunk el minden felmerülő problémát és tetszőlegesen auditáljunk, azonnali intézkedéseket hozva. Az ideális világban ez tökéletes megoldásnak tűnik.
Ennek ellenére ez a döntés komoly átgondolást igényel, hiszen a visszamigrálás mértéke és a szervezeten belüli hatásai jelentősek lehetnek. Szintén érthető, ha a cégek aggódnak amiatt, hogy a felhőszolgáltató nem tudja teljesíteni a kívánt rendelkezésre állást vagy ellenállóképességet – például egy váratlan leállás esetén, ami súlyos következményekkel járhat.
Köztes megoldás: multi- vagy hibrid felhőstratégiák
Minden üzemeltetési megközelítésnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Így nem meglepő, hogy sok szervezet a hibrid vagy multi-cloud stratégia mellett dönt, amelyben több felhőszolgáltató és környezet előnyeit kombinálja. Így rugalmasan dönthetnek arról, hogy mely munkafolyamatot és adatot hol érdemes futtatni és tárolni.
Végső soron nem arról van szó, hogy az egyik környezetet jobban kedvelnénk a másiknál, hanem arról, hogy racionálisan használjuk őket, folyamatosan finomítva a fogyasztási szokásainkat. Minden munkaterhelést felelősen kell elhelyezni, szem előtt tartva a megtérülést (ROI), és úgy optimalizálni az erőforrásokat, hogy azok a lehető leghatékonyabban legyenek kihasználva.
Ha szakértői tanácsra van szüksége felhőstratégiája felülvizsgálatához, forduljon hozzánk bizalommal. Örömmel segítünk felmérni a lehetőségeket és megtalálni a leginkább célravezető megoldást.